Budapest Comics Festival

Kiállítások

2011. március 22. - Tungsram777

A Képregényfesztivál idén igazi nemzetközi esemény; Hollandiából, Finn – és Észtországból érkeznek hazánkba nemzetközileg elismert, népszerű képregényalkotók, akiknek Budapest több galériájában nyílik kiállítása a Fesztivált megelőző hetekben, a Fesztivál napján pedig magyar alkotókkal kiegészülve a négy nemzet megvívja az első hazai Képregénybajnokságot. A többfordulós, látványos csata résztvevői meghatározott kritériumok alapján, időre készítik el rögtönzött képregényeiket.  

CALL IT A DAY - FINN-ÉSZT-MAGYAR KIÁLLÍTÁS | DÜRER KERT

1147. Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-20
2011. április 19-május 6.
Megnyitó: 2011. április 19. 18 óra

Bámulatos, hányféle módon lehet képekkel történeteket mesélni. A kiállításon 10-10 finn és észt művész víziója látható „24 óra” témában. A két kurátor, Joonas Sildre észt képregényművész és Kalle Hakkola, a Finn Képregény Szövetség elnöke sokszínű anyagot állított össze a két ország kortárs képregényeiből, amelyet Halmos Ádám, a Magyar Képregény Szövetség elnöke 7 magyar művész munkájával egészített ki. A kiállítás látogatói remélhetőleg kedvet kapnak ahhoz, hogy alaposabban megismerkedjenek a rajzolt történetek világával. A kiállítás anyagából katalógus készült, melynek bemutatója április 30-án a magyar Képregényfesztiválon lesz. A kiállítást az Észtországi Finn Intézet hozta létre. A budapesti bemutatkozás a Finnagora és a Magyarországi Észt Intézet együttműködésében valósult meg.

MARCEL RUIJTERSKossuth Klub

1088 Budapest, Múzeum u. 7.
2011. április 20. – május 4. 
Megnyitó: 2011. április 20., 19 óra

Marcel Ruijters (1966) számára a középkor nem tartogat titkokat. Hagiográfia? Semmi gond. Saját stílusában újraértelmezte Dante Isteni színjátékának elsô könyvét – az Inferno tíz nyelven, tizenkét országban jelent meg, többek között Franciaországban, az Egyesült Államokban és Magyarországon. Emellett tarotkártyát tervezett és bestiáriumot rajzoltA középkori tematikát követôen – pihenésképp –  Roadkill címmel indított sorozatot, amelyben sorozatgyilkosok autóit tanulmányozta. A  Zone 5300, egy képregényeket, kulturális attrakciókat és különlegességeket bemutató magazin fôszerkesztôje. Egyik legnagyobb példaképe a sienai festô, Giovan ni di Paolo (1399–1482). Ruijters rajzai román stí lusjegyeket mutató miniatûrök. Izgalmas krikszkrakszok. A legtöbb rajz szöveg nélküli, leszámítva néhány latin nyelvû szövegfelhôt. Képei önmagukért beszélnek. A budapesti Kossuth Klubban az Inferno és az 1348 címû munkáiból rendeznek tárlatot. Bár Dante mûve az európai irodalom egyik vitán felül álló mestermûve, Ruijters helyenként eltér az eredeti szövegtôl. Mûveiben mindig nôk a fôszereplôk; a leggyakrabban apácák, a kultúra védelmezôi, míg a férfiak – nélkülözvén az értelem képességét – az erdôben élnek, együtt a vadakkal. Mielôtt azt gondolnánk, hogy a feminizmus melletti kiállásról van szó, fontos megjegyezni, hogy csak a nôk követhetnek el bûnt és kerülhetnek pokolra, a férfiak, ráció híján, nem. Az Inferno fekete-fehér, míg az 1348 színes képregény. Ez utóbbiból láthat most exkluzív válogatást a közönség, hiszen a könyv még megjelenés elôtt áll. A történet 1348-ban játszódik, amikor Európát a pestis réme fojtogatta. Az elsô képkockák egy középkori kertbe vezetnek, majd kilépünk a természetbe és megtapasztalhatjuk a közte és az ember (apácák) között fennálló problematikus viszonyt. Egy eretnek közösség megkísérli megtámadni Istent, aki a pestissel vág vissza. Végül az apácák – repülô halak segítségével – túljutnak a szörnyû idôszakon.

 

STARK ATTILA (HU) és a LAMELOS ALKOTÓCSOPORT (NL) | kArton galéria 

1054 Budapest, Alkotmány u. 18.
2011. április 4. – május 2. 
Portfólióesemény: 2011. április 21., 18 óra, Képregény Kedvelôk Klubja

A Lamelos képregény-kollektíva 1997-ben alakult Aleks Deurloo, Jeroen Funke, Boris Peeters és Sam Peeters képregényrajzolók részvételével. A négyes csapat, amelynek tagjai a kampeni mûvészeti akadémiáról ismerik egymást, nagy népszerûségre tett szert ünnepségeken, fesztiválokon és partikon való megjelenései révén. Almának vagy robotnak öltöznek, a Csillagok háborúját vagy épp középkori mirákulumot adnak elô. Emellett képregényeket is rajzolnak. Ôk alkották meg Kaasheld & Poephoofd (Sajthôst és Kakifejet), a legnagyobb holland képregényduót az illusztris Tom Poes és Ollie B. Bommel óta. Idôközben négy rész jelent meg a sorozatból, az utolsó – a HELP! – pedig szöveg nélkül (persze a „help” szó kivéte lével). Munkájuk jelenleg a legfrissebb holland képregények közé tartozik: abszurd, szabad, vidám és színes.  Budapesti bemutatkozásuk során – a kArton galériában – munkásságuk teljes spektrumát szeretnék felvonultatni, bemutatva a különbözô technikákat rajzban, festményeken, nyomatokon és hímzéseken. Korábban Ausztriában és Spanyolországban is merkedhetett meg a nagyközönség színpompás munkáikkal, melyeket fantáziaállatok és robotok népesítenek be.

 

Stark Attila tervezőgrafikus festőművész, street-art aktivista mögött számtalan magyar és külföldi kiállítás áll. Belső kényszerből fest, szereti a majmokat, grimaszokat és a mozdulatokat, mindenféle húst, a levegőt, a zsúfoltságot, és mindennek a fordítottját is. Viszont a kategorizálást nem. Képi világát a városi lét, a szubkultúra szimbólumvilága és az általa teremtett figurák határozzák meg. Expresszív gesztusok és rajzos elemek  összefüggése alkotja képeit, melyek magyar és idegen nyelvű kommentárokkal és megjegyzésekkel kiegészítve vicces, irónikus, önreflexív munkákká válnak.
A Roham bár programjainak, fesztiválok és zenekarok plakátjait készíti, és ő a megalkotója a Kulo City-nek, amely a bulik, a lelkesültség és a letargia ezredfordulós Budapestjének lenyomata, 2007-ben könyv és film változatban is megjelent. A holland Lamelos csoporttal közös kiállításán főképp grafikai munkáiból láthatunk válogatást.

 

STRIPTIP | Loffice  
(JOOST SWARTE KIÁLLÍTÁSA)

1061 Budapest, Paulay Ede u. 55.
2011. április 29. – május 20. 
Megnyitó: 2011. április 29., 19 óra
 

A Hergé által megteremtett ligne claire stílus nagymestere,  Joost Swarte (1947) egy lépést sem tesz a ceruzája nélkül. Ha repülôgépen ül is, feje felett gondosan eltett csomagjával, a ceruza mindig a keze ügyében van. Nem mintha minden percben papírra akarná vetni egy ötletét, csupán jó tudni, hogy bármikor megteheti. Swarte számos elismerést és kitüntetést kapott munkájáért. Underground mûvész ként kezdte karrierjét, ma pedig a The New Yorker rendszeresen foglalkoztatott rajzolója. Képregényeket készít, de illusztrátorként, tervezôként, sôt építészként is dolgozik – tervezett már színházat és lakóházat is. Minden holland találkozott már az alkotásaival – telefonkártyákkal, címkékkel, táskákkal, bélyegekkel és festett üvegekkel. Ám ne feledjük, Swarte vonalai csak elsô pillantásra tûnnek egyszerûnek. Ha jobban megfigyeljük, feltárul elôttünk különleges világa.

A budapesti Loffice-ban rendezendô kiállításról: Joost Swarte sokoldalú mûvész, aki képregényeket rajzol, miközben grafikus, építész, formatervezô és tipográfus. Képregényrajzolóként kezdte a pályafutását, de munkáiban megjelentek a tárgykultúra és az építészet elemei is. Egyre jobban és jobban elmerült e mûvészeti területekben, különösen a grafikus tervezés és a tipográfia iránt mutatott lankadatlan érdeklôdést. Számos betûtípust tervezett, melyeket az Art Deco és a Bauhaus, általánosan pedig az építészet ihletett. Mostanában ikonokat, logókat, látványterveket és könyveket tervez. Számtalan kiállítása volt már, azonban ezek egyike sem szentelt figyelmet grafikai és tipográfiai munkásságának. A Budapesten bemutatásra kerülô anyag nem a képregényeire helyezi a hangsúlyt, hanem a tipográfiára – logókra, ikonokra, plakátokra és könyvekre – mind Swarte jellegzetes stílusában. A bemutatott képregények csupán mûvészi gazdagságát hivatottak jelezni. E kiállításról mondta Swarte: „Rengeteg energiát fektetek abba, hogy a képeket a végletekig egyszerûsítsem, elérve azok lényegéhez. Számomra ez a fontos, és ezt a kiállítás is hûen tükrözi majd.” A kiállítás, melynek koncepcióját és terveit Jan Kees Schelvis a groningeni Grafikai Múzeum szá mára készítette el, most Budapestre érkezik, stílusában és funkciójában is illeszkedve Joost Swarte mûvészi nyelvezetéhez. 

 

TYPEX Roham 

1061 Budapest, Vas u. 16.
2011. április 20. – május 7.
Megnyitó: 2011. április 20-án, 21 óra

 

Typex (1962) az egyik legtehetségesebb holland képregényrajzoló. Nick Cave szerint Rembrandt óta a legnagyobb holland mûvészek egyike – bár ez talán túlzás. Az amszterdami mûvészeti iskola után szabadúszó képregényrajzolóként és illusztrátor ként lett népszerû. A legtöbb megbízása popzenei és filmes témájú. Számos képregénye nem jelent meg nyomtatásban, mint a szatirikus Potpourri sorozata sem, amely a popzenei színtérrôl kínál pletykákat. Az újságban képregényekben számol be fesztiválokról és koncertekrôl. Chorizo címmel saját magazint indított, amelyben a futballozó képregényhôs, Kick Wilstr a életét mutatta be, akinek történetén keresztül egyben Hollandia 20. századi történelmének fôbb momentumait is felvillantotta. Typex idén az amszterdami Rijksmuseumban, Rembrandt van Rijn élet rajzán dolgozik. A Roham galériában kiállítandó rajzain minden rá jellemzô fôbb vonás felismerhetô – cizellált és hétköznapi, popkultúra és „igazi” mûvészet. Ha a mûhelyében – határidôktôl és szerkesztôktôl nem zavartatva – szorgoskodik, teljes hangerôn szól a zene, amit csak az amszterdami villamosok csilingelése zavar meg. Nagy méretben készülnek az általa érdekesnek tartott tematikájú alkotások, legyen szó érzéki szere lemrôl, halálról, rágógumiról vagy bonbonokról. Pasztell- és szénrajzokon rögzíti vízióit, majd olyan hóbortos címekkel látja el ôket, mint Halál a kubizmusra vagy Itt ér véget a színes széles vászon.Szénrajzaiból 2010 májusában Barcelonában, majd júliusban Amszterdamban nyílt kiállítás.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kepregenyfesztival.blog.hu/api/trackback/id/tr912761160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.